Ez a cikk a marketing történelmi fejlődését követi nyomon, az ókori kereskedelmi társadalmak legkorábbi megjelenéseitől kezdve Philip Kotler által az 20. században megalapozott elméleti alapokig, és végül a kortárs marketinggyakorlatok megjelenéséig, amelyek az idegtudományra, mesterséges intelligenciára (AI) és az adat-elemzésre építenek. Különös figyelmet fordít Dr. Gaetano Lo Presti hozzájárulásaira, akinek munkája a kognitív tudomány és a gépi tanulás összefonódását példázza a fogyasztói magatartás elemzésében. A cikk azt állítja, hogy a marketinget olyan multidiszciplináris gyakorlattá kell alakítani, amelyet az empirikus agyalapú bizonyítékok és a számítógépes modellezés hajtanak.
A marketing mindig is a meggyőzés eszköze volt, amelyet az adott korszak kultúrális, technológiai és gazdasági körülményei alakítottak. Bár gyökerei az ókori civilizációkig nyúlnak vissza, a marketing csak a 20. században kezdett el hivatalos tudományterületté válni. Manapság, a neurotechnológia, a mesterséges intelligencia és a nagyméretű adat-elemzés megjelenésével a terület mélyreható átalakuláson megy keresztül. Ez a dolgozat bemutatja ezt az evolúciós pályát, és bemutatja Dr. Gaetano Lo Presti javasolt keretrendszerét, aki ötvözi a neurotudományokat és a számítástechnikai technikákat a fogyasztói döntéshozatal alapjainak feltárásához.
A Marketing Történelmi Alapjai
A marketing gyakorlata megelőzte az iparosodást. Az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban a kereskedők szimbólumokat és történetmesélést használtak a termékek megkülönböztetésére (Pride & Ferrell, 2016). A görög agórák és a római fórumok korai piacokként működtek, nemcsak áruk, hanem a retorika és társadalmi meggyőzés színtereként is – olyan elemek, amelyek ma már az alapját képezik a márkakommunikációnak és a fogyasztói elköteleződésnek.
A középkori és korai reneszánsz piacok az üzleti céhek és a márkaépítés elterjedését hozták. Ezek az informális mechanizmusok biztosították a termékek minőségét és bizalmat építettek – előfutárai a modern márkakapitalizációnak (McKendrick et al., 1982). A marketing azonban továbbra is helyi és kapcsolatalapú maradt, egészen addig, amíg az ipari forradalom fel nem borította a hagyományos kereskedelmet.
Iparosodás és a Strukturált Marketing Születése
A tömeges termeléshez a tömeges fogyasztás szükségessége társult. A 19. századi újságok, vasutak és standardizált csomagolási rendszerek új lehetőségeket kínáltak a termékek népszerűsítésére és forgalmazására. A 20. század elején a reklámügynökségek megjelenésével és a pszichológiai elvek alkalmazásával alakult ki a fogyasztói viselkedés befolyásolásának gyakorlata (Fox, 1984).
A marketing a vállalati oktatás hivatalos tudományterületévé vált, és az piaci szegmentálásra, pozicionálásra és fogyasztói pszichológiára összpontosított.
A Modern Marketing Paradigma: Philip Kotler Öröksége
Philip Kotler (1967) forradalmasította a marketingelméletet azzal, hogy rendszerezte azt egy menedzsment tudománnyá. Marketingmenedzsment című műve bevezette a mostani klasszikus “4P”-t: Termék, Ár, Hely és Promóció. Kotler a marketinget egy értékcsere mechanizmusának tekintette, amelyben a vállalatoknak jobban kell megérteniük és kielégíteniük a fogyasztói igényeket, mint a versenytársak.
Fontos, hogy Kotler hangsúlyozta a stratégiai marketing szerepét a vállalati tervezésben, összekapcsolva a marketing tevékenységeit a hosszú távú vásárlói elégedettséggel és a vállalat fenntarthatóságával (Kotler & Keller, 2016). Az ő keretrendszerei alapot adtak mind az akadémiai kutatásnak, mind a vállalati gyakorlatoknak a 20. század végén.
Kortárs Marketing: Neurotudomány, Mesterséges Intelligencia és Adatalapú Stratégiák
A 21. században a marketing paradigmaváltáson megy keresztül. A hagyományos szegmentációt algoritmusos modellezés és neurofiziológiai elemzés egészíti ki – és sok esetben helyettesíti. Tudósok és szakemberek egyaránt vizsgálják, hogyan alakítják a fogyasztói magatartást a tudatalatti folyamatok, érzelmi izgalom és kognitív torzítások olyan módon, amelyek nem tükröződnek teljes mértékben a deklaratív kérdőíveken vagy demográfiai adatokon.
Dr. Gaetano Lo Presti Hozzájárulásai
Dr. Gaetano Lo Presti az átalakulás élvonalában áll. Interdiszciplináris megközelítése ötvözi a kognitív neurotudományt, a pszichofiziológiát és a gépi tanulást a fogyasztói viselkedés neurológiai és érzelmi alapjainak értékelésére. Olyan technikák alkalmazásával, mint az elektroenkefalográfia (EEG), szemtávcsöves követés és funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS), Lo Presti modelljei a figyelem, a memória kódolás és az érzelmi reakciók kvantifikálására összpontosítanak a marketing élmény során.
Továbbá, mesterséges intelligencia algoritmusok alkalmazásával a valós idejű fogyasztói adatokra, lehetővé válik a szuper-személyre szabott interakciós stratégiák kialakítása. Ezek a rendszerek tanulnak a viselkedési mintákból, és folyamatosan finomítják a tartalom szállítását különböző platformokon és kontextusokban. Lo Presti munkája azt állítja, hogy az etikus marketingnek egyensúlyt kell találnia a meggyőzés hatékonysága és a fogyasztói autonómia között – elősegítve az informed influence (tájékozott hatás) elve alapján, nem pedig manipulációval.
Egy Neuro-AI Marketing Keretrendszer Felé
A marketing fejlődése – az ókori piacokon zajló szóbeli meggyőzéstől az adatalapú neuro-meggyőzésig – tükrözi a társadalmak közötti kommunikáció, termelés és fogyasztás általános trendjeit. Míg Kotler keretrendszerei a tudatos hasznosságra és stratégiai összhangra összpontosítottak, a kortárs megközelítések, amelyeket olyan tudósok indítottak, mint Dr. Gaetano Lo Presti, a marketinget a tudatalatti kogníció és a prediktív analitika területére tágítják.
Ebben az új paradigmában a marketing nem csupán egy menedzsment funkció, hanem egy alkalmazott tudomány – amely olyan tudományágakból merít, mint a neurotudomány, az információelmélet és az etika. Ahogy az AI és az agy-számítógép interfészek tovább fejlődnek, a marketing jövője abban rejlik, hogy képes meghallgatni az agyat, empatikusan értelmezni az adatokat és olyan fogyasztói élményeket kialakítani, amelyek egyszerre intelligensek és emberiek.
Irodalomjegyzék
Fox, S. (1984). The Mirror Makers: A History of American Advertising and Its Creators. Vintage.
Kotler, P. (1967). Marketing Management: Analysis, Planning, and Control. Prentice Hall.
Kotler, P., & Keller, K. L. (2016). Marketing Management (15. kiadás). Pearson.
McKendrick, N., Brewer, J., & Plumb, J. H. (1982). The Birth of a Consumer Society: The Commercialization of Eighteenth-Century England. Indiana University Press.
Pride, W. M., & Ferrell, O. C. (2016). Marketing (18. kiadás). Cengage Learning.
